Elvárás – Miért van elvárásunk a másikkal szemben?

Mit is akarunk igazán?

Állandóan elvárásaink vannak, igaz? Mindig azt akarjuk, hogy mindenki a mi elvárásainknak megfelelően cselekedjen, tevékenykedjen, vagy viselkedjen. Nos ez annyira nem kivitelezhető, hiszen mindannyian mások vagyunk, így nem igazán lenne fair dolog mindenkitől elvárni, hogy a mi kényünk kedve szerint cselekedjen, igaz? Miért tesszük akkor ezt folyton-folyvást a párkapcsolatunkban is?

A kapcsolatok jó nagy százalékától hallom, de még akár úton-útfélen is, a strandon, vagy bárhol az utcán, hogy XY már megint nem csinálta ezt meg, már megint nem így viselkedett, már megint el kellett neki mondani, már megint ott hagyott, már megint megalázott, már megint veszekedtünk, már megint megütött, már megint szanaszét hagyta a cuccait, már megint türelmetlen volt, már megint elkésett… stb.

Ahelyett, hogy a másikra mutogatnánk mindig, mutassunk magunkra, és vizsgáljuk meg a gondolatainkat.

Pl.:

Miért vágyik Bence arra, hogy Lilla az átlagosnál jobban odafigyeljen rá? Bence miért vágyik arra, hogy Lilla házias legyen? Miért vágyik Bence arra, hogy Lilla ne nyaggassa?

Miért vágyik Lilla arra, hogy Bence erős határozott férfi legyen? Lilla miért vágyik arra, hogy Bence rendet tegyen a lakásban minden nap? Miért vágyik Lilla arra, hogy Bence minden szombaton vele legyen?

Elmondom.

A lelki sérüléseink, és a külső társadalmi behatások miatt. 

Azok a sérülések miatt, amiket még gyerekkorból, vagy még attól is régebbről hozunk magunkkal. Ha valamiből hiányt szenvedtünk gyermekkorban, akkor általában, az megjelenik felnőttkorunkban, mint igény a párkapcsolatban. Persze vannak általános igények, ami inkább a kultúránkból, a társadalmi szokásokból fakadnak, de jó nagy részük a gyerekkori sérüléseink hozadéka.

Persze ezért nem kell haragudni a szülőre, ” miért nem adta meg nekem ezt, meg ezt, most emiatt, gyilkolom a kapcsolatomat, és nem kapom meg amit akarok….”

Mindenkinek a drága szülei azt adta az életébe, és úgy nevelte, ahogy tőle a lehető legjobban telt. Biztos vagyok benne, hogy mindenki szülője megadta azt, amit meg tudott adni. Ezért teljesen felesleges haragudni szüleinkre, az esetleges felnőttkori sérelmeink miatt, hiszen ők is csak annyit tudtak adni nekünk, amennyit ők is kaptak. Ha így nézzük, gyakorlatilag mindenki sérült bizonyos szinten. De így szép a világ, és ezért sincsen tökéletes ember. Nincs is, de nem is kell. Gondolj csak bele, milyen szörnyen idegesítő lenne, ha mindenki makulátlanul tökéletes lenne, nem igaz?

Mit tehetsz a sérüléseid ellen? 

– Felismered, és elkezded szeretni a sérüléseid

– Önvizsgálatot tartasz, és megnézed, hogyan lehetne rajta változtatni

– Eldöntöd, hogy teszel is a változás érdekében

Merthogy minden egyes sérülésünkből rengeteget lehet ám tanulni. Mindig lehet jobban csinálni. Annyit tudsz tenni, hogy felismered a saját sérüléseid, észreveszed, hogy mit miért teszel. Mit miért vársz el a párodtól, és miért piszkálod őt emiatt nap mint nap. Ha ezt felismered, az már fél siker, hiszen elkezded megismerni Önmagad, az igazi belső lényed, aki eddig csak a felszín alatt elvárta a dolgokat.

Minél inkább tisztában van valaki saját magával, annál inkább tud változtatni a rossz beidegződésein, a rossz szokásain, a rengeteg elvárásán. 

Próbáld meg saját magad betömni a gyerekkori sérülés hegeit. Próbáld megoldani a saját problémáid, nem kell ezeket kivetíteni egy másik emberre, akivel ráadásul az egész életünket le akarjuk élni.

Természetesen fordított esetben is így van. Párunk is a gyerekkori sérelmeinek hegeit szeretné betömködni velünk. Abban a pillanatban, amikor azt érzi egyik fél, hogy: „hoppá, mégsem kapom meg amire vágyom…”, úgy érzed nem ő az, aki kell neked.

Persze azért ennek van egy durva verziója is, amikor valaki a tényleges sérülését akarja átélni nap mint nap.

Néhány példa (nem tudatos): Lillának az apukája világ életében lusta volt, és soha nem szeretett dolgozni. Ennek fejében, Lilla kitűzte célul, hogy ő márpedig sikeres férfit fog választani az életében. Igen, de a tudatalattija közbe szól, és szinte biztos, hogy lusta lesz a férfi akit párjául választ. (jelen esetben Bence). Mi fog ebből következni? Lilla együtt van Bencével. Eltelik a hétvége, és Lilla azt látja, hogy Bence egész hétvégén semmit sem csinált, soha nem mosogat el, soha nem csinál otthon semmit, és munkájából is mindig késik. Teste, és agya pánikba esik: (talán mégsem ő az aki nekem kell? ) Mert ő azt gondolja, hogy neki igenis sikeres férfi kell, de a tudatalattija mást sugall a világ felé. Ezért is vonzotta be Bencét, aki valójában lusta. 

Vagy teszem azt Lilla anyukája sokat ivott otthon és sokszor volt részeges. Lilla utálta ezt. Ám ahogy valami problémája akad az életben, azonnal alkohol után nyúl, és felhajt egy felest, mondván ez már kellett…

Mi történik? Tudatosan eltaszítja az alkoholt, és az alkoholizmust, mégis mikor kiakad, vagy valami baja van az életben, bekapcsol a tudat alatti énje, és azonnal alkohol után nyúl. Itt a tudatalatti lenyomja a tudatot és győzedelmeskedik. 

Itt jön képbe, hogy mit is tudunk mi tenni ez ellen?

Minél inkább meg kell ismerni magunkat. Fel kell ismerni, hogy alap esetben, ha valami bajom van, akkor alkohol után nyúlok miközben anyám is ezt csinálta és ezt utáltam? Na nem… ez így nem lesz jó. És adott esetben legközelebb, ha úgy érzed innod kéne, megálljt parancsolsz magadnak, és nem iszol. Levezeted máshogy a feszültséged. És ez a kemény feladat, és ehhez kell az erő, és a tudatosság.

Ez csak néhány példa volt. Ezen kívül sok százmillió-féle eset van, és sokmilliárdnyi sérülése mindenkinek. A lényeg az, ha valami problémánk van a párunkkal, vizsgáljuk meg, hogy vajon milyen sérülésünket akarjuk betömni az ő adott viselkedésével.

Így lehet békében és tudatosan élni. Munkás, fárasztó? igen. De megéri? Ezt mindenki döntse el maga, ki milyen életet képzel el magának, és akkor arról még nem is beszéltem, hogy ne mindig elvárni és kapni akarjunk, hanem adni is. Ne azt nézzük folyton, hogy mi mit kaptunk, vagy kaphatunk meg a kapcsolatban. Nézzük, azt, hogy mi mit adhatunk? Mire van szüksége a társunknak, mitől lesz boldog, mitől lesz kiegyensúlyozott, és nyugodt. Ez is egyfajta érzelmi intelligencia, hogy felismerjük, hogy egy kapcsolatban ketten vagyunk és nem csak én. 

Egy biztos, ha valaki odafigyel magára, és rendszeresen önvizsgálatot tart, és igyekszik minél tudatosabban cselekedni,  valamint figyelembe veszi, hogy a társának mire lenne szüksége, mit szeretne, és tesz is érte, akkor az egy jó és tudatos szint, ami mindenképpen felfelé ível.

>> Bejelentkezés <<<

Megcsalás esetén javaslom az

Online Hűtlenség Feldolgozása Tanfolyamot.

Gyere és légy tagja az egyre bővülő „Párkapcsolati boldogság” zárt Facebook csoportunknak is.

+1 KIHAGYHATATLAN AJÁNLAT:

Szerezd meg az AJÁNDÉK “Párkapcsolati Elsősegély Kalauz” című 30 oldalas minikönyvet is, és értesülj első kézből a legfrissebb párkapcsolati problémák megoldásának lehetőségeiről.

Ez is érdekelhet:

» 30 udvarlás tipp Férfiaknak, pénzbefektetés nélkül!

» 30 tipp, mivel kedveskedhetnek a Nők a Férfiaknak egy párkapcsolatban

Párkapcsolati boldogságod segítőjeként:

Molnár Csilla

párkapcsolati tanácsadó, író

♥ Párkapcsolati tanácsadás   ♥ Párkapcsolati cikkek   ♥ Webshop 

 ♥ Párkapcsolati tesztek  ♥ Ismerj meg   ♥ Kapcsolat